Annak ellenere, hogy ugyebär az ällapotombol kifolyolag sok minden nem törtenhetett rengeteget tudnek irni. Lässuk.
Ugyebär szarul voltam, bär közel sem volt olyan meleg, mint otthon. Arra gyanakszom, hogy valami virust megint bekaphattam, mert se enni se inni nem tudtam, vagy ha tettem visszaköszönt... Szarul volt a pocak (emesztes)... Elöször tegnap reggel sikerült nagyobb mennyisegü szilärd täplälekot magamba diktälnom.
Amugy nem fäjt semmim, nem szedültem. Az erzest ahhoz tudom a legjobban hasonlitani, mint mikor valakinek baromi magas läza van es minden mozdulat megeröltetö. Erötlen, elettelen, s sorolhatnäm.
Tegnapelött este felhivtam a szülesznömet (neki itt olyasmi szerepe van, hogy elöbb öt kell hivni, s ha ö meg tudja oldani a problemät, akkor oke, ha nem akkor toväbb küld orvoshoz, korhäzba, stb... Hät Ö megigertette veleme, ha nem leszek jobban bemegyek a korhäzba. De inkäbb összeszedtem magam, mert pontosan tudom, hogy atü lätvänya es tudata lett volna az utso csepp a pohärban, hogy vegkepp elhagyjam magam. (tapsztalat, 17 evesen volt egy mütetem, leszämitva, hogy felebredtem mütet alatt es a nem teljesen steril mütöben egy olyan fertözest kaptam el /dombovari korhäz/, amitöl 42 fok felett volt a läzam... a legnagyobb bajom a kanül volt. Amig azt ki nem vettek nagyon szarul voltam. Onnan kezdtem el jobban lenni, hogy az kikerült.) Szoval egyelöre korhäz meguszva.
Mär tudok normälisan enni, de 10 perceknel toväbb talpon lenni meg mindig nem.
Termeszetesen Robert egyre nehezebben viseli ezt a 4 fal köze zärtsägot, bär hösiesen. Koräbban is rengeteget voltunka szüleinel, ami engem mär meglehetösen zavart -zavar, de meghuzom fülem farkam. Tegnap közölte, hogy neki nincs kedve egesz nap a häzban ülni, ugyhogy ätmegyünk szüleihez. Igy az ö szüleinel ültünk egesz nap a häzban. El tudjätok kepzelni, mikor az ember amugy sincs jol, s bär ott is el tudtam feküdni, megsem olyan pihentetö, mert csak beszelgetnek, föznek, takaritanak körülötted. Na mindegy is.
(Ott legaläbb volt szemelyzetem....) Aztän kaptunk vacsit is. Aszülei jo fejek akartak lenni, mondvän kismaminak hetente legaläbb 2szer szüksege van halra (ami igaz is), ezert csinältak nekem halat. ELneztek a boltban es kapor märtäsos halat kaptam.
Nem mertem nemet mondani, igy hät egy reszet legyürtem.(megis csak egy kedves gesztus volt tölük) Ket baj volt vele.... 1: utälom a kaprot, mär a szagätol hänynom kell. 2: tegnap reggel örültem, hogy vegre egy perec lecsuszott... es akkor este hal- märtäsban.... räadäsul KAPOR märtäsban... :os vissza is jött annak s modja szerint....
Aztan tök mäs.
Räjöttem arra is, hogy a barätok meg mindig körbe vesznek :o) Annak ellenere, hogy közel annyit nem tudok velük foglalkozni, mint szeretnek....
KÖSZÖNÖM Falatom, KÖSZÖNÖM Adri!!!!
Robert most a szüleivel van biciklizni egesz nap. Ugyhogy most nyugiban döglöm itthon. Hiänyzik.
99 nap :o) nagyon sok... Neha annyira felek, hogy a terhssegem utän is igy maradok. Hogy egyszerüen lesznek napok, amikor erötlen leszek, szarul leszek, hogy nem kapom vissza a regi önmagam....
hirtelen ennyi.
