..., hogy igaziból nem törpént semmi, de azért e pár nap történését leírom pár szóban.
Kezdjük ott, hogy 3 vagy 4 napja annyira fáj odalent minden :os ÓÓÓ te jó ég, néha mozogni alig bírok. Az érzést ahhoz tudom hasonlítani, mint mikor megemeli magát az ember, s utána napokig fáj és húzódik és jajj :os Hát nem jó :os
Na ehhez képest mi egész szombaton úton voltunk. Regensburgban kele-bóláltunk. Elsősorban a világ legjobb pizzája miatt mentünk, de ha már ott vagyunk, akkor megnézzük ezt meg megnézzük azt. Mindezt reggel 10től este 6ig. Mire hazaértünk tényleg mozdulás képtelen lettem. Nagyon fájt már.... Aztán alcsiztam egyet úgy kb. 8ig, s utána megnéztük Az operaház fantomját DVD-n. Már sokadszorra láttam, de még mindig gyönyörű. Aztán alcsi.
Vasárnap megbeszéltük, ha egy kicsit jobban vagyok elmegyünk bicikli túrázni Ausztriába (kb. 100km a határ)
Felketünk, természetesen ha lehet nekem jobban fájt a pocakom, mint előtte való nap. Aztán bedühödtem és mondtam, hogy nem érdekel, tutira csak a szalagok húzódnak, mert a gyerek nő. S azt sem segít a dolgon, ha ennyire gyönyörű időben az ágyban fekszem. Sőt arra jutottam, ha valóban a szalagok meg növekedő pocak (amiből ugyan még a világon semmi nem látszik), akkor a mozgás még jót is fog tenni, így hát irány Ausztria. Jajj hát csodálatos volt. Csináltunk egy 12 km-es bicaj túrát (tudom, nem sok, de nem akartuk eltúlozni, ezt a 12km-t is állva tettem meg, mert fájt :os). A Schärding nevű kisvároska főterén beültünk egy fagyizóba (csodaszépséges ez a kisváros), ahol is persze nem volt gyümi-sali. Így én rendeltem egy eper kelyhet, s közöltem, hogy nekem hagyják ki belőle a fagyit (egen, azon kevés "emberek?" közé tartozom, akik nem szeretik a fagyit...). Erre furán néhzés és kiröhögés, mondván összesítsünk : "Kérek egy ájsz teját és egy fagyi kelyhet, de ne legyen benne fagyi" -PONTOSAN (Volt benne sok eper meg joghurt meg tejszínhab és eper szószmák -nekem ez tökkéletesen elég volt) -megvető pillantások-de k@kiltam le magasról...
Aztán, kastély kert és vár és az INN partján napozás (Pumukli kutya f@sza hozzám képest, ahogy most a fejem kinéz - vagy talán Szabó Lőrinc Jeromosa jut eszembe? (Remete rák) )Még kis biciklizés, jajj de szuper volt :o) Amit tudni kell, hogy ezen városka körül a világ 7 csodája fel van építve (persze, hogy nem eredeti nagyságában,de akkor is szép) és tök eredetien néz ki :o) Ahhoz, hogy az összeset lássuk 32 km-t kellett volna bicajozni, így csak az Egyitomi piramisokat láttuk a világítótornyot a Rhodoszi bácsit a kolosszust és a függő kertet.
Aztán haza. Itthon gyorsan összedobtam egy kis rántott husit krumpli pürével és paradicsom salival. Nyamm de fini volt. (a ránott husit mindig az anyukámcsinálja meg otthon -egészen pontosan lepaníroz sok kiló pulykahusit lefagyasztja és szállítmányozza nekünk, nekem csak ki kell sütni - AZ ÉN ANYUKÁM CSINÁLJA A VILÁG LEGJOBB RÁNTOTT HUSIJÁT!!!!! :o)
Aztán őszintén szólva én utána ki is dőltem. Az ágyban még legyűrtem 8 Sodoku táblát és elolvastam Vámos Miklós (kedvenc íróm) utolsó publikációit is.... (elfogyott, minden ami létezik Miklóstól elfogyott, elolvastam, nincs több... :o((( )
Aztán durmi. A kis nyuszifülem meg a hasamban bugizott, jóóó sokat :o) Ugye mivel még nem egy intenzív érzés, nagyon jó volt így elaludni, mert az elalvásban nem zavar, de tudtam, hogy minden rendjén van vele :o)
Ui.: Ha tudnék képet varázslni, most bevarázsolnék ide egy-kettőt, de erre a szintre még mindig nem sikerült fel fejlődjek....