Egész éjjel a telcsimet lestem, sms után vágyakozva, de semmi. Tudtam ír ha van valami, ezek szerint nincs. Aztán nem bírtam tovább, és írtam, h nagyon drukkolunk Nekik, és szeretnénk már kint köszönteni Bendét.
Aztán felhívott. Szerintem nem is Réka volt :( nem ilyen szomorú, fáradt hangú Rékához vagyok szokva :( szegényem fáradt, nem bírja a kanült és a tűt.
Sajnos egész este semmi változás nem volt, most egy 3/4 órája kötötték be az oxitocynt (vagy hogy kell írni) és semmi. A gép szerint vannak fájásai de Ő nem érzi. Ez mondjuk még a jobbik eset! Én ilyenkor már meghaltam... Viszont a rossz a dologban, h semennyire nem tágul, Bende nem nagyon akar kibújni. Én mondtam, h a végén úgy kell kirobbantani onnan a gyereket... :) Remélem hatni fog az oxi, nem értek hozzá de 1esre van állítva, (nekem azt hiszem 10es volt) telán meghozza a várva várt Babát! :)
Szerencsére éjjel tudott aludni, Robert is otthon aludt, hazaküldték mert a szülésznők szerint ez még holnapig is eltarthat... Nem ismerem a német orvoslást, h meddig hagynak egy tágulni nem táguló anyát szenvedni, mennyi idő után császároznak, de innen is kívánom, h hasson az infúzió és Bende, anyát megkímélve gyorsan fájdalommentesen bújjon ki.
Mondtam, nagyon várjátok, és izgultok Értük, köszöni szépen. Amint van valami ír, és én továbbítom!
Drukkok jöhetnek még az oxitocynnak! :)
